Hallgasd meg!
Mikor?
Vigasz, magány, csalódás
Miért?
A tegnapi mélypont után most egy vigaszdal következik, a meghasadt szívekben tobzódó poplíra viszonylatában annyira nem is szomorú szám, én mégis kicsit mindig elkámpicsorodom, amikor hallom. Különlegessége az (amellett, hogy alighanem az első és egyetlen hiphop-szám itt), hogy egy Bach-szerzeményre épül - rendkívül szokatlan találkozás, mégis döbbenetesen könnyen egymásba simul és összefonódik a rappelés és a klasszikus zene, remek ötlet volt. A szöveg a műfajból következően szemantikai helyett ezúttal inkább elsősorban ritmikai szempontból fontos, úgy viszont szinte hibátlan. A refrén pedig olyan érzést kelt, mint amikor valaki átölel, és a füledbe súgja, hogy ne félj, ne aggódj, mert vigyázok rád, és tényleg minden rendben lesz.
Legutóbbi kommentek